Szócikk-kommentár helyett

Szócikk-kommentár helyett (15.)

A szimbolumokról

Vártam a kedd délutáni portréfilmet Tompa Gáborról, hogy teljesebbé tegyem a rendezőről magamban összerakosgatott mozaikképet, a művészi és az emberi arcot. És vártam, remélve, hogy láthatok még egy-két részletet rendezéseiből is. Szerencsém volt, mert épp az engem foglalkoztató Három nővér előadásából adtak két olyan részletet, ami engem érdekel és amiről a Feladat, Didaxis című jegyzetemben is szót ejtettem, mondván, hogy azt a bizonyos Guliverre illő katonai egyenruhát, én didaktikusnak éreztem. Ezt az előérzetemet a portréfilmben bejátszott rész tökéletesen igazolta. Mi több, a fétisként ott lógó köpenyeg előtt öltöző-vetkőző nővérek számomra szájbarágóan szemléltették, hogy a nővéreknek az apa nem csupán bálvány volt, hanem az elfojtott szexuális vágyakozás tárgya is. Mert Freud nyomán a pszichoanalitikusok csakhamar felfedezték, hogy nemcsak Ödipusz-komplexus van, hanem Élektráról elnevezett apakomplexus is. Ennek didaktikus „szemléletessé tevését” láttam én a phallust szimbolizáló katonai köpeny előtt illegő-billegő két nővérben.

Nem voltam rest és megkerestem Sigmund Freudi Bevezetés a Pszichoanalizisbe című könyvében - A jelkép az álomban (szimbolika) című fejezetben - a férfi nemi szerv szimbolikájára vonatkozó részt. Freud ezt írja: „Bizony nem lehet könnyen kitalálni, hogy kalap és köpeny miért került ugyanilyen alkalmazásra, de jelképes értelmük egészen kétségtelen.” (Freud, S.1986. 128.).

Az utolsó jelenetből bejátszott részlet hangzavara és az elfojtott nemi ösztönök kitörésére utaló női kapaszkodások bennem egészen furcsa, hangsúlyozottan rossz érzést keltettek. Mert a nőről bennem élő lírai Csehov képet úgy rombolták, hogy nem adtak helyette semmit.

Persze, lehet, hogy ezt csak én, a hetvenet pár éve elrúgó ravatalszökevény látom így, és a húszéveseknek a Tompa Gábor nőábrázolása az igazi.